A Pilis-hegy barlangjaiban már az Őskor embere is menedékre, otthonra lelt, s tágas üregeiben fogyasztotta el a levadászott állatok húsát, ezt kőeszközei, használati tárgyai, cserépkorsó töredékek bizonyítják. Az itteni barlangok Árpád-kori használatát igazolja XII. Századi kengyelvasak, nyílcsúcsok és festett üveggyöngyök leletei. De itt szerveződött a középkori Pálos-rend is a hegy tágas barlangjaiban élő remetékből…   Egy kis csapat 1991-ben nagy dolgokat vitt véghez, a maguk erejéből és kitartásából: felfedezték a Pilis hatalmas mészkőtömbje alatt rejlő hatalmas barlangrendszer 4 kilométer hosszú 103 méter mély szakaszát. És ennél még jóval többet is… A 757 m magas Pilis-hegy mészkőtömbje még sok felfedezni való csodát rejt magában, a már megismert barlangrendszeren és számos kisebb társán kívül.  A veszélyekkel, szép cseppkövekkel szegélyezett agyagösvény merre kanyarog, majd miként vész a barlang homályába, ahogyan ősi történelmünk egy darabja…Erre ad választ ez a hiteles napló bejegyzéseken alapuló kötet, amely a Pilis szívében létező Hókirály birodalmába vezet…

A Pilis-hegység Nyugati részén található, egykor még különálló két, de ma már óriásbarlang, az akkor még rövidke, alig 210 méteres Leány-barlang és 403 m hosszú Legény-barlangok 1991 áprilisában nem várt, de mindenképpen sorsdöntő eredményeket hozott.  Az elkövetkező években a régieket újabb jelentősebb felfedezések követték, s így a rendszer hossza mára elérte előbb a 3700 métert, a mélysége pedig a 103 métert, majd valahol 5500 méteres hosszúságnál és 120 méteres mélységnél „állt meg”.

Természetesen nem lenne teljes ez a kötet, ha nem a Pilis-hegység egészét mutatná be az Olvasóknak, így sok más kisebb, de érdekesebb barlangról, kőfülkéről és üregről is írunk, amelyek valamiért mégis jelentősek a tudomány és a turisták számára. Találkozhatunk a könyvben ősember által lakott régészetileg fontos barlangokkal, hidegvíz alakította víznyelőkkel és hévíz által létrejött barlangokkal is. Megismerkedhetünk a barlangok kutatásával, a denevérek fajtáival, valamint a Pilis-hegység különleges képződményeivel is. A kötet első részében csak a karsztos felszín alatti, azaz üledékes kőzetekben létrejött barlangokkal foglalkozunk, míg a Pilis másik fele a vulkáni terület egy másik kiadvány részét képezi…