Ez nemcsak egy verseskötet, nemcsak egy lázadó fiatalember könyve… Ez annál jóval több is! Ebben minden van: szerelem, lázadás, keserűség, öröm és humor. Miről álmodott már gyermekként? Arról, hogy rock sztár legyen. És kiből nem lett soha rock sztár? Hát belőle… Inkább megmaradt amolyan szürke eminenciás, egyszerű és egy tollal ékeskedő, rímeket faragó költőnek. 

Hiszen nem minden sztár, olyan, mint ő. Ő egy rejtett sztár, egy olyan költő, akit mélyen elrejtett eddig az élet a világ, figyelő tekintete elől.

A könyv a gyermekkor nehéz évein keresztül, a fiatal diák-időszakba kíséri el az Olvasót, és az első szerelembe, csalódásokba enged némi bepillantást, őszintén. Sok titok, érzelem és persze lázadás kísérte ezt az időszakot, ám ha nem így lett volna, akkor talán sohasem születtek volna meg azok a dalszövegek és versek, amelyek ezt az életvitelt olyannyira jellemzik.

Ezek csak dalszövegek, de annál jóval többek is: piszokul őszinték, nyersek, érzelmileg felkavaróak egyfajta ajándékok ennek a világnak…

Útszéli dal

Sötét utcák,

Amerre járok.

Koszos kis kurvák,

És durvaságok.

Ide a fény,

Soha nem jut el.

A remény,

Valahol vesztegel!

 

Ez az útszéli dal,

Csak énekeljük, rongyosan!

Ez az útszéli dal,

Megosztom veled, amim van…

– 1991.-